Erős paprika

: Function split() is deprecated in /var/www/paprikart.hu/sites/all/modules/localizer/localizer.module on line 1213.

Egyedi paprikánk, különlegessége,
hogy méreg erős. A kereskedelmi forgalomban csak nekünk van ilyen
termékünk, amely a nagyon erős paprikát kedvelőknek való. Az
erős paprikával csínján bánjunk, inkább tüzesítse ételét tovább, aki
szereti, de ne szerezzünk kellemetlen perceket a lágy ízek kedvelőinek.
Az asztalon a só mellett legyen szelíd ízű és tüzes pirospaprika, az
étel jellegének megfelelően porítva, vagy krémként, de ez is a kalocsai
Fűszerpaprika Zrt-től.

A nagyon magas kapszaicin
tartalmának köszönhetően különleges tulajdonságokkal rendelkezik, ilyen
például, hogy rákmegelőző hatású, melyet tudományos magyar kutatások is
megerősítenek. A magyar gyógyszergyáraknak szállítunk ebből az erős
paprikából.

A paprika hatóanyaga, a kapszaicin
csökkenti a zsírszövetek mennyiségét és a vérzsír-szintet
szervezetünkben. Számos állatkísérlet igazolta, hogy az erős paprika
hatóanyaga, a kapszaicin (capsaicin) fokozza az energiafelhasználást és a zsírsav oxidációt

A nottinghami egyetemen végzett kutatás vezetői szerint a rák elleni
harc "rendkívül jelentős" állomását jelenti a felfedezés, amelyről a
Biochemical and Biophysical Research Communications című szaklapban
számoltak be. A kísérletben kimutatták, hogy a jalapenóból kivont
kapszaicin nevű vegyület képes elpusztítani a rákos sejtekben az
energiatermelésért felelős mitokondriumot, amitől a beteg sejt gyorsan
elpusztul.

A kapszaicin okozza a különböző chilifélékben és közeli rokonukban,
a paprikákban a csípős érzést, és a jalapeno az erősen csípős fajták
közé tartozik.
"Ez a vegyület úgyszólván leállítja a rákos sejt
szívverését, és úgy gondoljuk, hogy ezzel gyakorlatilag megtaláltuk a
rák Achilles-sarkát" - kommentálta a kutatás vezetője, Dr. Timothy
Bates az új fejleményt a BBC tudósítójának. A kapszaicin ráadásul az
egészséges sejteket nem támadja meg, és a jalapeno gyakori fogyasztása
a rákos betegségek megelőzésében is jó szolgálatot tesz a nottinghami
kutatók szerint.

(www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=830&articleID=4775&ctag=articlelist&iid=1 - )

A kapszaicin élettani hatásait kísérleti módszerekkel hazai kutató
vizsgálta először. Hőgyes Endre már 1878-ban rávilágított arra, hogy az
anyag csak az érzőideg-végződéseket izgatja, a mozgató rostokra nem
hat. Jancsó Miklós szegedi orvosprofesszor a múlt század negyvenes
éveiben felismerte: ha a kapszaicint nagy dózisban adja kísérleti
állatoknak, akkor azok érzéketlenné válnak a csípős hatásra, ugyanakkor
fizikai ingerekre továbbra is reagálnak. Szolcsányi János és Gábor
Aranka nevéhez fűződő felismerés, hogy a kapszaicin izgató és a
fájdalom receptorát, azaz ingerfelfogó és -továbbító molekuláját
blokkoló hatása arra vezethető vissza, hogy ezen idegvégződéseken
specifikus kapszaicinreceptor található.

A szegedi egyetemről 1970-ben a pécsi tudományegyetemre kerülő
Szolcsányi professzor a baranyai megyeszékhelyen is folytatta a
kapszaicines kutatásokat. (A szegedi munka sem szakadt meg, Jancsó
Miklós fia, Jancsó Gábor professzor szintén e témakör elismert
kutatója.) Szolcsányi professzor lapunknak elmondta: az elmúlt
évtizedek eredményes kutatásainak köszönhetően sikerült a teljesen új
hatásmechanizmuson alapuló fájdalomcsillapító és gyulladásgátló
gyógyszerek felfedezésének lehetőségét kidolgozni. A
kapszaicinreceptort hazai kutatások alapján amerikai kutatók klónozták,
kapszaicinreceptort irányító géneket nem tartalmazó egereket hoztak
létre, és így megnyílt az út a sorozatvizsgálatokon alapuló
gyógyszerkutatás előtt. Több mint húsz gyógyszergyártó világcégben
folynak ilyen, kapszaicinnel kapcsolatos gyógyszerkutatások. A paprika
csípős anyagáról, melyről a kutatások kezdetén tíz-tizenöt évig
jóformán csak magyarok közöltek eredményeket, ma már évi hétszáz
fölötti közlemény jelenik meg, és a kutatásra világcégek több
százmillió dollárt költöttek. A Richter gyógyszergyár az idén
létesített erre a célra kutatólaboratóriumot a pécsi egyetemen. Aki
elsőként alkot ilyen hatóanyagot, beírja magát a gyógyszertudomány
nagykönyvébe. Hogy miért? Mert még nem kapható olyan fájdalom- és
gyulladáscsökkentő, ami magán az érzőideg-végződésen hatna.

A pécsi akadémikus vezette neurofarmakológiai munkacsoport munkatársai
néhány éve ismerték fel azt is, hogy a kapszaicinre érzékeny
fájdalomreceptorokból ingerlésre egy igen erős gyulladás- és
fájdalomcsillapító hatású szomatosztatin nevű fehérje is felszabadul. A
kutatók ezt követően azt elemezték, hogy a szomatosztatin
felhasználható-e egy újfajta, az idegvégződéseken ható gyógyszer
kifejlesztésére. A szomatosztatin kísérleti körülmények között nagyon
ígéretes gyógyszerjelöltnek tűnt, de gyógyszerként két okból nem
számolhatnak vele. Az egyik, hogy peptid szerkezete miatt szájon át
adva nem szívódik fel, infúzióban pedig gyorsan elbomlik. A másik nagy
probléma, hogy a szomatosztatin számos sejt működésére ható hormon. A
kutatók ezért olyan változatot kerestek, amely lassan bomlik le,
illetve a szomatosztatinnak csak a gyulladás- és fájdalomcsökkentő
hatásával rendelkezik, hormonális hatásaival nem.

A pécsi kutatók a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézetétől kaptak
segítséget. A Kéri György professzor vezetésével működő kutatócsoport a
szomatosztatinhoz hasonló, kisméretű peptideket szintetizált. Kiderült,
hogy az általuk előállított egyik, hét aminosavból álló szomatosztatin
analóg molekula hatékonyan csökkenti a gyulladásos folyamatokat,
ráadásul hormonális hatást nem vált ki - a munkáról részletesen az Élet
és Tudományban áprilisban számolt be.

Az ígéretes peptid elindulhatott a gyógyszerfejlesztés rögös útján. A
Pécsi Tudományegyetemen már lezárult a klinikai vizsgálatok első
szakasza, most a szernek a betegeken való alkalmazására készülnek.
Mivel a vegyület szájon át nem szívódik fel, csak intravénás infúzióban
adagolható. Újabb állatkísérletes adatok alapján azonban sikerült már
szájon át vehető származékokat is találni.

A fejlesztéseket segíti, hogy a Pázmány Péter Regionális Tudásközpont
pályázata révén az egyetem jelentős összeget nyert e kutatásokra. A
fájdalom receptorainak gátlása révén ható fájdalomcsillapító és
gyulladásgátló gyógyszerek felfedezése előtt az út nyitva áll. Arra
természetesen senki sem tud válaszolni, hogy a világnak melyik részén
teljesül be a több mint ígéretesnek tetsző munka.

Valid XHTML 1.0 Strict

Valid CSS!